Szabályzatok
- Alapszabály
- SzMSz
- Etikai szabályzat
- Tenyésztési és törzskönyvezési szabályzat
- Tenyészszemle szabályzat
- Kiállítási szabályzat
A Magyar Vadászgörény-tenyésztők Országos Egyesülete alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései alapján a mai napon az Egyesület alapszabályát a következőkben állapítja meg:
1. ÁTLALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Egyesület neve: MAGYAR VADÁSZGÖRÉNY-TENYÉSZTŐK ORSZÁGOS
EGYESÜLETE
Az Egyesület rövidített neve: MaVOE
Székhelye: 1111 Budapest, Kruspér u. 5-7. III. em. 2.
Működési területe: MAGYARORSZÁG
Alapításának éve: 2008.
2. AZ EGYESÜLET CÉLJA
2.1 Az Egyesület célja a vadászgörény-tenyésztők és –tartók összefogása; a magyar vadászgörény állomány minőségének fenntartása és javítása hobbi és munka célra egyaránt; külföldi tenyésztőszervezetekkel való együttműködés; a magyar vérvonalak külföldön történő népszerűsítése, a minőségi vadászgörény-tartás és az Egyesület követelményrendszerének megfelelő vadászgörény kennelek népszerűsítése, vadászgörények mentése, a környezet és természet védelmének aktív segítése, kiemelt figyelemmel az állatvédelmi törvényben meghatározottakra, ismeretterjesztés.
2.2. Az Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény illetve a Ptk. szabályai szerint működő társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége: a magyar vadászgörény állomány nyilvántartása, törzskönyv létrehozása és vezetése, tenyésztési program kidolgozása és végrehajtása, tenyészszemlék, kiállítások szervezése, külföldi tenyésztői szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, más egyesületek rendezvényein a vadászgörény-tenyésztők képviselete, vadászgörényekkel kapcsolatos kiadványok megjelentetése, tanfolyamok, előadások szervezése, menhelyek létrehozása, támogatása.
2.3. Az Egyesület az alaptevékenységgel össze nem függő tevékenységet, valamint alaptevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
3. EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes, 18 éves kort betöltött (18 éves kor alatt, de 16. betöltött életév felett törvényes képviselő beleegyezésével és aláírásával lehet valaki tag) és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely/aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely/aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
3.3. A tagsági viszony tagfelvétellel jön létre. A tagfelvételről az Egyesület elnöksége többségi szavazat alapján dönt 15 napon belül. A tagsági jogviszony határozatlan időre szól. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.
3.4. Az egyesületi tagság megszűnik a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, a kilépés írásbeli bejelentésével, kizárással, vagy, ha az Egyesület megszűnik.
3.5. A belépés és kilépés önkéntes.
3.6. Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
3.7. Az Elnökség döntés alapján hozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizáró határozat ellen, annak kézhez vételétől számított 15 napon belül írásban halasztó hatályú, közgyűléshez címzett fellebbezést lehet benyújtani az Egyesület elnökéhez. A közgyűlés a fellebbezésről titkos szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.
4. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
4.1. Egyesület -minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján gyakorolhatja. A természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok, pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.
4.2. Az Egyesület tagjai az Egyesületet érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A tagok részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, rendezvényein és igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.
4.3. Az Egyesület tagjai kötelesek a jelen alapszabályban rögzített, illetőleg közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat minden év március 31. napjáig megfizetni, továbbá kötelesek tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében.
4.4. Az Egyesület tagjai kötelesek jelen alapszabályt betartani, a közgyűlés és az egyéb szervek határozatait végrehajtani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani.
4.5. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
4.6. Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
5. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK
5.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani az adott év március 31-ig, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.
Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - az ok és cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
5.2. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre a tényre a tagok figyelmét az eredeti közgyűlés meghívójában fel kell hívni. A megismételt közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
5.3. A közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. A tisztségviselőket titkos szavazással lehet visszahívni, abban az esetben, ha tagok összességének kétharmada –titkos szavazás útján – azt állapítja meg, hogy valamelyik tisztségviselő munkája nem kielégítő, illetve az elnökség tagjait abban az esetben is, ha az Elnökség kétszeri írásos felszólításra sem hívja össze a közgyűlést. A tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges a tisztségviselők visszahívásához. Az Egyesület minden tagját egy szavazat illeti meg a közgyűlésen.
5.4. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az Egyesület megalakulásának kimondása
- az elnök, Elnökség, bizottságok vezetőinek és tagjainak megválasztása, visszahívása
- az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása,
- az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
- az évi költségvetés megállapítása,
- a tagsági díj meghatározása,
- döntés a kizárással kapcsolatos fellebbezésekben,
- az Egyesület más Egyesülettel illetőleg társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának illetőleg feloszlásának a kimondása.
5.5. Az alapszabály módosításához, tag kizárásáról szóló döntés fellebbezésének elbírálásához, valamint az Egyesület feloszlásának, egyesülésének, szétválásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
6. Az elnökség
6.1. Az Egyesület operatív ügyintéző és képviseleti szerve a 4 főből álló elnökség. Az elnököt és az Elnökség tagjait a közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel és titkos szavazással a tagok közül 3 éves időtartamra.
Az elnökség tagjai:
1) Név: Sárközi Réka Darinka elnök
2) Név: Berki Zoltán
3) Név: Panajotidisz Alexandra
4) Név: Vigh Zoltán
6.2. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.
6.3. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.
6.4. Az Elnökség 3 tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente egyszer tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely, az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
6.5. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, idevéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén a határozat elvetettnek tekintendő.
6.6. Az Elnökség ellátja az Egyesület szakmai irányítását, szervezési, adminisztratív, kapcsolattartási és koordinációs feladatokat, irányítja az Egyesület gazdálkodását.
7. Az elnök:
7.1. Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő. Az Elnökséget az elnök irányítja.
Az Egyesület elnöke:
Név: Sárközi Réka Darinka
7.2. Az elnök jogai és kötelezettségei különösen:
- kezdeményezheti az Elnökségnél a közgyűlés összehívását,
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
- harmadik személyekkel való szerződések megkötése, az elnökséggel történt előzetes egyeztetés után
- a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése
- a közgyűlés, az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakész vezetése.
8. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
8.1. Az egyesület képviseletére az elnök és még egy elnökségi tag jogosult, akik együttesen jogosultak az Egyesület képviseletében eljárni. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és egy másik elnökségi tag aláírása szükséges.
Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az elnök és egy másik elnökségi tag együttesen írja a nevét.
Az Egyesület képviseletére jogosult elnökségi tag:
Berki Zoltán
8.2. Az Egyesület jogi személy.
9. AZ EGYESÜLET VAGYONA
9.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
9.2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
9.3. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
9.4. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az - alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület bírósági feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű, vadászgörény mentés célra kell fordítani.
9.5. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
9.6. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett.
9.7. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
9.8. Az egyesület kiadásait a tagdíjakból, valamint a természetes - és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományaiból fedezi.
9.9. Az Egyesület tagjai a tagsági jogviszony létrejöttétől kezdődően tagsági díjat kötelesek fizetni. A tagsági díj mértéke:
tenyésztőknek 500 Ft/hó , mindenki másnak 250 Ft/hó
9.10. A tagsági díjat a közgyűlés évente felülvizsgálja és dönt annak módosításáról.
10. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
10.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
10.2. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
11. VEGYES RENDELKEZÉSEK
11.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
11.2. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részérő1 semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon,
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Általános rendelkezések
A Magyar Vadászgörény-tenyésztők Országos Egyesülete a vadászgörény-tenyésztők és –tartók önkormányzattal rendelkező országos szervezete, mely saját bevételeiből gazdálkodik.
Az eredményes működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a szervezet felépítését, a belső kapcsolatrendszert és működést az Alapszabály keretei között, az adottságok és sajátosságok figyelembe vételével az egyesület Elnöksége jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
II. A testületi szervek és működésük
1. A közgyűlés
1.1 A közgyűlés személyi összetételét, határozatképességének feltételeit, a szavazás rendjét valamint hatáskörét az Alapszabály állapítja meg.
1.2. A közgyűlés, jellegét tekintve, lehet:
- tisztújító (vezetőségválasztó) közgyűlés
- évi rendes közgyűlés
- rendkívüli közgyűlés
1.3. Összehívása az Alapszabályban megjelölt személy(ek) feladata.
1.4. A közgyűléssel kapcsolatos teendőket forgatókönyvben kell rögzíteni. Az Elnökség előkészítő ülésén összeállított forgatókönyv tartalmazza a közgyűlés előtti, alatti és utána következő feladatokat, a felelősök nevét és a határidőket.
1.5. A közgyűlés előtti feladatok a szükséges előkészületeket ölelik fel, melyek közül a legfontosabbak:
- a megfelelő helyiség és berendezés biztosítása
- javasolt állásfoglalások (határozati javaslatok) megszövegezése
- a közgyűlés elé kerülő beszámolók alapos elemzés utáni összeállítása
1.6. A közgyűlés alatti feladatokat a forgatókönyvben részletesen rögzíteni kell. Legfontosabb feladatok:
- a közgyűlést az Elnök vagy az általa kijelölt személy vezeti le
- az Elnök javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és –hitelesítők személyére
- a közgyűlés megnyitása után a nyilvántartás és a jelenléti ív összevetése alapján meg kell állapítani a határozatképességet, illetve annak hiányát, és ez alapján megtenni a további lépéseket
- a határozatképesség megállapítása után elő kell terjeszteni a napirendet
- a napirend minden egyes pontját nyílt szavazásra kell bocsátani
- a napirend elfogadása után az előadások következnek. A hosszabb lélegzetvételű előadások után célszerű szünetet tartani
- a résztvevőknek a szünetben jelezniük kell későbbi felszólalási szándékukat. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kell lehetőséget biztosítani
- az előadások után az Elnök nyissa meg a vitát
- a felszólalások után következik a válaszadás vagy összefoglaló
- ha van külön határozati javaslat, azt a válaszadás megtörténte után kell előterjeszteni. Még ennek elhangzása után is módot kell adni az észrevételek, módosító és kiegészítő javaslatok megtételére.
- csak ezek után kerülhet sor a szavazásra az Alapszabály által meghatározott módon
- a szavazás eredményétől függően az előterjesztések és javaslatok határozattá válnak. Ezt a tényt az Elnöknek be kell jelentenie.
1.7. A jelölő bizottságnak elnöke és egy tagja van.
Feladataik és eljárási módjuk a következő:
- a közgyűlés tagsága körében tájékozódás, vélemények és javaslatok összegyűjtése az egyes tisztségek betöltésére szóba jöhető személyekről.
- az adatgyűjtés eredménye alapján megindokolt javaslatok elkészítése a személyekre és betöltendő tisztségekre vonatkozóan
- a javaslatokat a jelölő bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé, akik a jelölő listára felkerülnek
- a közgyűlés tagjai az egyes tisztségekre további jelölteket is javasolhatnak, akik felvétele a jelölőlistára nyílt szavazással, minősített többséggel történhet. A szavazólapokon a jelölő bizottság által javasolt személyek sorrendben megelőzik az utóbb állított jelölteket.
- a jelölteket még a javaslat előterjesztése előtt a jelölő bizottság nyilatkoztassa meg arra vonatkozóan, hogy a tisztség viselését vállalják-e
- a jelölések lezárása után a jelölő bizottság összeállítja a jelöltek listáját és átadja a szavazatszedő bizottság részére
1.8. A szavazatszedő és –számláló bizottságnak elnöke és egy tagja van.
Feladataik a következők:
- a szavazólapok elkészítése a jelölőlista alapján
- a szavazás módjának és rendjének ismertetése
- a szavazóurna ellenőrzése, lezárása
- szavazólapok kiosztása
- szavazás lebonyolítása, rendjének fenntartása
- a szavazatok összeszámlálása, értékelése
- a szavazás eredményének megállapítása és jegyzőkönyvi rögzítése A jegyzőkönyvet a bizottság minden tagjának alá kell írnia
- a szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a közgyűléssel
1.9. A választásra vonatkozó ügyiratok a következő választásig megőrzendők.
1.10. A szavazás lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása az Elnökség feladata.
1.11. A bizottság a közgyűlés folyamán bármely időpontban ellenőrizheti a megjelentek részvételi és szavazási jogosultságát.
1.12. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbiakat:
- a közgyűlés helyét és idejét
- a jelenléti ív szerint megjelent tagok számát és a határozatképesség megállapítására vonatkozó számszerű adatokat
- a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni
- a közgyűlés tisztségviselőinek nevét és megbízatását
- a napirendi pontokat és az azokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások lényegét
- a határozatok pontos szövegét
- a szavazások eredményét számszerűen is
- a levezető elnök és a hitelesítők, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását
A jegyzőkönyv hangfelvétel útján is készíthető. A jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 45 napon belül végleges formába kell írni. A határidő az Elnök által meghosszabbítható. A leírásról az Elnök által megjelölt személy gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót is.
1.13. Közgyűlés utáni feladatok:
A közgyűlési jegyzőkönyveket a választási ciklus kezdetétől emelkedő sorszámmal kell ellátni és az irattárban megőrizni.
Az Egyesület Alapszabályában vagy képviseleti körében történő változások, illetve székhely változása esetén a Fővárosi Bíróságnak a változást bejegyzését kérelmező beadvány kíséretében, csatolva az újonnan választott képviselő(k) nyilatkozatát, mely szerint magyar állampolgár és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
Egyéb feladatok a közgyűlésen hozott határozatokból erednek. Ezek végrehajtására az Elnökségnek intézkedési tervet kell készítenie, a határidők kitűzése és a végrehajtásért felelős személyek megnevezése mellett.
A határozatokat „KGY” jelzés alkalmazásával, emelkedő számsorrendben nyilván kell tartani és a határidők letelte után a végrehajtásért felelős személyeket be kell számoltatni. A nyilvántartást az Elnök vagy az általa megbízott személy kezeli.
Az évi rendes közgyűlést lehetőleg minden év március 31. napjáig kell megtartani.
1.14. Amennyiben a közgyűlést a bíróság rendeli el, az általános szabályokon kívül, az ítélet rendelkező részében leírtakat is figyelembe kell venni.
1.15. A közgyűlési határozatok kihirdetése:
- a határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, elektronikus levélben és/vagy postai úton, ajánlott küldeményként. Értesítésükről az Elnök vagy az általa megbízott személy gondoskodik.
- Az Egyesület tagságát összességében érintő határozatok a www.mavoe.hu-n közzétehetők.
- A Regionális szervezetek értesítése a határozatok elektronikus úton való elküldésével történik
II. Az Elnökség
2.1. Az elnökségi ülés jellege szerint lehet:
- alakuló ülés
- munkaterv szerinti ülés
- rendkívüli ülés
2.2 Az alakuló ülést az elnök megválasztását követően lehetőleg tizenöt napon belül az elnök hívja össze.
- Az alakuló ülésen meg kell határozni az elnökségi tagok feladatkörét, a munkamegosztás módját.
- Ki kell dolgozni a tárgyévre vonatkozó munkatervet, illetve üléstervet a hatáskörből adódó rendszeres feladatok megjelölésével.
2.3. A munkaterv szerinti üléseket a tervben meghatározott időben kell megtartani. Ezeken az üléseken:
- a felelősök beszámoltathatók a feladataik végrehajtásáról
- tervszerűen be kell számoltatni tevékenységükről a regionális szervezeti egységek (amennyiben van ilyen) vezető tisztségviselőit
- az elnökség elrendelheti az egyes regionális szervezeti egységek (amennyiben van ilyen) vizsgálatát
- napirendre kell tűzni mindazokat a témákat, amelyeket az Alapszabály az Elnökség hatáskörébe utal.
2.4. Az Elnökség az ülés teljes időtartamára, vagy az egyes napirendi pontok vitáiban való részvételre és előadóként, tanácskozási joggal meghívhat bárkit, akinek a vitában való részvétele az Elnökség tájékozódása szempontjából jelentőséggel bírhat.
2.5 Az elnökség ismételt vagy súlyos jogsértés, alapszabály-ellenes, SZMSZ-be ütköző
tevékenység észlelése esetén a regionális szervezeti egység (amennyiben van ilyen) vezetőségé működését felfüggesztheti . A felfüggesztéssel egyidejűleg egyesületi felügyelő biztost nevez ki a regionális szervezeti egység irányítására és ellenőrzésére.
Ha az előző pontban foglaltak ellenére sem biztosítható a regionális szervezet működése, az Elnökség a szervezetet feloszlathatja.
Feloszlatásra kerülhet akkor is sor, ha a regionális szervezet működése tartósan és súlyosan alapszabály-ellenes, vagy más módon, súlyosan sérti az Egyesület érdekeit, illetve jó hírét.
2.6. Az elnökség megállapíthatja a regionális szervezet megszűnését, ha a fellelhető körülményekből arra von le következtetést, hogy a szervezet a megelőző tizenkét hónapban nem folytatott tevékenységet, vagy egyéb okból működése okafogyottá vált. A megszűnést kimondó határozatban a vagyonjogi kérdéseket is rendezni kell.
2.7. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni az 1.12. pontban foglaltak szerint.
2.8. Az elnökségi ülés jegyzőkönyveit naptári évenként, emelkedő sorszámmal és „EÜ” jelzéssel ellátva nyilvántartásba kell venni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők. Az Elnökség a határozatokat szintén „EÜ” jelzés alkalmazásával, naptári évenként, emelkedő sorszámmal ellátva kell nyilvántartásba venni. A határidők letelte után a végrehajtásért felelős személyeket elnökségi ülésen be kell számoltatni.
2.9. Az elnökségi határozatok közül csak azokat kell az 1.15. szerint kihirdetni, melyek az egyesületi tagság széles körét érintik.
2.10. Amennyiben az Elnökség létszáma három fő alá csökken, rendkívüli közgyűlést kell összehívni, új elnökségi tagokat kell választani.
III. Az Elnök:
3.1. Az Egyesület elnökének főbb feladatai:
- szervezi az Egyesület munkáját
- javaslatot tesz az Elnökségnek mindazon kérdésekre vonatkozóan, melyek eldöntése z Elnökség hatáskörébe tartozik
- gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról
- két elnökségi ülés között végzett munkájáról beszámol az Elnökségnek
- kapcsolatot tart más szervezetekkel, szerződéseket köt
- kiadmányozza a határozatokat, aláírja az Egyesület hivatalos leveleit, határozatait, szerződéseit
3.2. Az Elnök távolléte, vagy egyéb akadályoztatása esetén alkalmanként helyettesítőt bízhat meg. A helyettesítő a kinevezés és felmentés kivételével bármely intézkedést megtehet, melyet az Alapszabály vagy jelen szabályzat a hatáskörébe utal.
A helyettesítőt megbízólevéllel kell ellátni. Tevékenységéről az Elnöknek köteles beszámolni.
3.3. Az Elnököt megilleti az intézkedési jog minden olyan ügyben, melyet jogszabály, alapszabály, illetőleg jelen szabályzat nem utal más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe.
IV. A Fegyelmi Bizottság
4.1. A Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) ad hoc jellegű, személyi összetételét és hatáskörét az Alapszabály állapítja meg.
4.2. Fegyelmi eljárást az Egyesület elnöke rendelhet el, „fegyelmi eljárást elrendelő határozat” kiadásával, melynek egy példányát ajánlott küldeményként, tértivevénnyel postázni kell az érintett tag részére Ezzel egyidejűleg az Elnök kijelöli a bizottság tagjait. A bizottság részére is meg kell küldeni a fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát.
4.3. A fegyelmi eljárás során a bizottság a Fegyelmi Szabályzat előírásait köteles betartani.
4.4. Az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat a bizottság által megkeresett egyesületi szervek kötelesek kiszolgáltatni.
4.5. A bizottság tagjai az eljárás során tudomásukra jutott adatokat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat csak az egyesületi szabályzatban meghatározott, arra jogosult személyek részére adhatják ki. A bizottság azon tagját, aki eme kötelezettségét megszegi, fegyelmi eljárás alá kell vonni.
4.6. A fegyelmi ügyekről naptári évenként emelkedő számsorrendben nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban csak érvényes és hatályos fegyelmi határozatok lehetnek. A fegyelmi büntetés hatályának megszűnésekor az ügy iratait a nyilvántartásból ki kell emelni és selejtezni kell. Az írásbeli figyelmeztetéssel zárult ügyeket nyilvántartásba venni nem szabad.
4.7. A fegyelmi ügyekről névmutatós nyilvántartást is vezetni kell.
4.8. A bizottság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az Elnökség biztosítja.
V. Versenybírói Bizottság
5.1. A Versenybírói Bizottság tagjai az Egyesület által szervezett kiállításokon, versenyeken, illetve más szervezetek rendezvényein meghívottként bírálati tevékenységet látnak el.
5.2. A Bizottság működési szabályzatát az Elnökség állítja össze. A szabályzatnak összhangban kell lennie az Egyesület egyéb szabályzataival.
5.3. A Bizottság működése körében keletkezett iratokat az Egyesület iratkezelési szabályzatának megfelelően kell kezelni.
5.4. A Bizottság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az Elnökség biztosítja.
5.5. Az Elnökség bármely rendezvénnyel kapcsolatban bármikor tájékoztatást kérhet az ott folytatott bírói tevékenységről.
VI. Regionális szervezetek
6.1. A regionális szervezetek (a továbbiakban: szervezetek) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységek.
6.2. A szervezetek tisztségviselőit az Egyesület elnöksége jelöli ki.
6.3. A szervezetek vezetői a MaVOE Elnökségének tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
6.4. A szervezetek az Alapszabály és az egyesület általános hatályú belső szabályzatainak megfelelő tevékenységet folytatnak, melyért a szervezeti egységek vezetőségének tagjai felelősséggel tartoznak. Az Elnökség tagjai a szervezet működését bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzést végző személy(ek) részére minden igényelt tájékoztatást meg kell adni.
6.5. A szervezeti egység vezetősége dönt a természetes személyek tagfelvételi ügyében.
6.6. A szervezeti egység vezetősége szakmai kérdésekben kialakított saját álláspontját közölheti az Elnökséggel, javaslatokat is tehet, mindezek azonban a kötelező érvényű felsőbb szintű határozatok végrehajtására halasztó hatállyal nem bírnak.
6.7. A szervezeti egységek a tagdíjakból a közgyűlés által meghatározott mértékben részesül.
6.8. A szervezetnek levelezési címmel rendelkeznie kell, amely cím nem lehet azonos a MaVOE székhelyével.
6.8. A szervezet címére érkező fedeztetési és alombejelentő, valamint kennelnév-igénylő nyomtatványokat továbbítani kell a MaVOE Törzskönyvezési Bizottsága részére.
6.9. A szervezet Elnökség által kijelölt tagjai jogosultak kennel- és alomellenőrzésre.
6.10. A regionális szervezetet az Elnökség szüntetheti meg a 2.5 és 2.6. pontokban írtak
alapján
6.11. A szervezet megszűnésének tényéről az Elnökség köteles haladéktalanul értesíteni a megszűnt szervezeti egység nyilvántartott tagjait.
VII. Az Egyesület gazdálkodása
7.1. Az Egyesület gazdálkodásának alapelveit az Alapszabály állapítja meg.
7.2. A tagdíj fizethető banki átutalással, postai csekken, illetve személyesen. A tagokról és a befizetett tagdíjakról naprakész nyilvántartást kell vezetni.
7.3. A jogi személy tagok az Elnökség által meghatározott feltételek szerint fizetik tagdíjukat.
7.4. Az Elnökség tagdíjfizetési kedvezményt, részletfizetést és tagdíjfizetés alóli mentességet adhat.
VIII. A Törzskönyvezési Bizottság
8.1. A Törzskönyvezési Bizottság szervezi a törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.
8.2. A bizottság feladatai:
- a beérkezett nyomtatványok (tervezett fedeztetési, fedeztetési és alombejelentők) feldolgozása, az abban megjelölt adatok ellenőrzése
- származási lapok kiállítása
- származási lapok kiadása ill. postázása
- az állam által nem elismert magyar vadászgörény-törzskönyv vezetése
- kennelek nyilvántartása
- a tagok és kívülállók részére felvilágosítás és tanácsadás minden, törzskönyvezéssel kapcsolatos ügyben
- adatszolgáltatás, másolatok kiadása
- a szükséges és belső szabályzatokban előírt nyilvántartások vezetése
- előkészíti a törzskönyvezési szabályzat időszerű módosításait és az Elnökség elé terjeszti
8.3. A hiányosan, vagy más okból nem megfelelően kiállított bejelentő nyomtatványokat a tenyésztőnek vissza kell küldeni és hiánypótlásra fel kell szólítani.
IX: A Rendezvényszervezési Bizottság
9.1. A Rendezvényszervezési Bizottság tevékenységét a bizottság vezetője irányítja. A bizottság tevékenységének felügyeletét az Elnökség látja el.
9.2.: A bizottság feladatai:
- a kiállítási szabályzat előírásainak betartása és betartatása mellett nemzetközi és országos jellegű kiállítások, versenyek szervezése
- kiállítási és versenynaptár összeállítása és kiadása, az Elnökség jóváhagyásával
- a kiállítások megrendezéséhez minden feltétel biztosítása, ennek érdekében szerződések kötése
- nevezési feltételek kidolgozása és az Elnökség elé terjesztése
- a beérkezett nevezések számítógépes feldolgozása, nevezési díjak átvétele, katalógus összeállítása
- visszaigazolások elektronikus úton való elküldése
- a kiállítás tapasztalatainak összegzése és mérlegének összeállítása az Elnökség tájékoztatása céljából
9.3. A hiányosan beérkező nevezési lapokat a kiállító részére haladéktalanul vissza kell küldeni hiánypótlási felhívás kíséretében
9.4. A kiállítás megrendezéséhez forgatókönyvet kell készíteni a feladatok és a végrehajtásukért felelős személyek megnevezésével. A forgatókönyvet az Elnökségnek el kell fogadnia.
9.5. A bizottság vezetője a rendezvény előkészítésének szakaszában köteles folyamatosan tájékoztatni az Elnökséget az előkészületek állásáról.
9.6. A rendezvény lebonyolódása után gondoskodni kell a technikai felszerelések megóvásáról és a közreműködő alkalmi munkavállalók díjazásának rendezéséről.
X. Aláírási jogosultság
10.1. Az Elnök az Egyesület nevében, egy másik, kijelölt elnökségi taggal együttesen írja alá az iratokat.
10.2. Az Elnök meghatalmazhat maga helyett egy elnökségi tagot, hogy másodmagával aláíró személy lehessen.
10.3. A kötelezettségvállalást nem tartalmazó, csupán információadást tartalmazó kimenő leveleket bármely elnökségi tag önállóan aláírhatja.
XI. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
11.1. Ügyintézési határidők
- Az egyesület bármely szervéhez érkezett ügyet vagy iratot lehetőleg 30 napon belül el kell intézni, illetve meg kell válaszolni.
11.2. Az Egyesület bármely okból történő megszűnése esetén az Egyesület megszűnése után megmaradó vagyonát kizárólag vadászgörény mentéssel foglalkozó alapítvány létrehozásának céljára lehet felhasználni. Az alapítvány kuratóriumát az Elnökség utolsó ülésén választja meg.
11.3. Jelen szabályzatot az Elnökség 2008. márc. 28-i ülése elfogadta és hatályba léptette.
Budapest, 2008. márc. 28.
ETIKAI SZABÁLYZAT
feltöltés alatt
TENYÉSZTÉSI ÉS TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT
MaVOE
TENYÉSZTÉSI ÉS TÖRZSKÖNYVZÉSI SZABÁLYZAT
1. Tenyészcél
A MaVOE a vadászgörények tenyésztésének céljait az alábbiakban foglalja össze:
- munkacélú vadászgörény-tenyésztés
- hobbi (házikedvenc) célú vadászgörény-tenyésztés
A tenyészállatok kiválasztása a tenyészcélnak megfelelő szempontok figyelembevételével a származás, a küllem, a teljesítmény és az utódok teljesítményének megítélése alapján történik, az alábbi célok elérése érdekében:
-A jelenlegi fenotípusos megjelenés megőrzése, javítása
-Örökletes terheltségektől mentes, egészséges állomány tenyésztése
-Társállatnak jellemben minél inkább alkalmas egyedek tenyésztése
házikedvenc célra
- Vadászati célnál: munkakészség, tanulékonyság megőrzése, fejlesztése
2. Tenyésztésbe vétel feltételei
2.1. Az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad csak vadászgörényt tenyészteni, kizárólag egészséges egyedekkel. A tenyésztésre szánt egyedeknek és azok kölykeinek megfelelő körülményeket köteles biztosítani a tenyésztő (minimum 0,8x0,8x0,8m2-e, legalább két szintes ketrec vagy elzárt terület, bővebben lásd: MaVOE Etikai szabályzat). Köteles továbbá kialakítani az Egyesület által meghatározott tartási körülményeket. Alapvető feltétel a gondos ápolás, a gondozás, a vadászgörény mozgásigényét kielégítő kellő szabad terület (lakás, kennel) kialakítása, melyet igazolhatóan minden görény minden nap, naponta legalább 3 órára igénybe tud venni . A tenyésztő köteles az anyát és a kölyköket, valamint az ő gondozásában lévő összes vadászgörényt a legjobb táplálási körülmények között tartani, jól ápolni, a fajtának megfelelően és higiénikusan szállásolni.
2.2. Tenyésztésbe csak olyan vadászgörények állíthatók, amelyek:
a) azonosító csippel rendelkező, nyilvántartott állatok
b) a MaVOE által kiadott vagy elismert törzskönyvi kivonattal rendelkeznek (származási lap nem elegendő)
c) „tenyésztésre javasolt”, ”tenyészthető” vagy „ ideiglenesen tenyésztésbe vehető” minősítést szereztek az Egyesület tenyészszemléjén. (2010. jan. 01-től lép életbe)
e) az egészségügyi követelményeket teljesítik
A tenyészegyed rendelkezzen a következő orvosi vizsgálatokkal:
- kötelező immunizálás, féregtelenítés
- amennyiben az állat egészségi állapotát a Tenyésztési bizottság kétségesnek találja, úgy kérheti szakorvos egészségügyi igazolását
Tenyésztésből kizáró egészségügyi okok:
- A tenyésztésre szánt állaton látható küllemi deformáció, mely bizonyíthatóan nem szerzett hiba
- leromlott egészségi állapot
- bármely fellelhető örökletes terheltség észlelése (süketség, rejtettheréjűség stb.)
2.3. A tenyésztéshez megkövetelt teljesítményigazolásokat, a küllemi és egészségügyi vizsgálati eredményeket legkésőbb a fedeztetési bejelentővel együtt kell megküldeni, ha ezek még nem szerepelnek az Egyesület nyilvántartásában.
2.4. A külföldről behozott, tenyésztésre szánt állatoknak is teljesíteniük kell az Egyesület jelen szabályzatában megfogalmazott feltételeket. Ha a tenyészállat a származási országban nem lett mikrocsippel ellátva, akkor az azonosító csip beültetését a lehető leghamarabb el kell végezni és az Egyesületnél bejelenteni (Nyomtatvány adatmódosításhoz és –kiegészítéshez)
2.4.1. Az Európai Unió területéről behozott vadászgörényekre az alábbi állategészségügyi feltételei vonatkoznak: az állatot a szállításkor kísérnie kell útlevélnek (ameddig ez törvény szerint kötelező) , származási lapnak és állategészségügyi igazolásnak, mely tartalmazza a szülőállatok ADV-tesztjének negatív eredményét. Ha ezen feltételek mindegyike nem teljesül, az állat nem vehető törzskönyvi nyilvántartásba, csak Egyesületi nyilvántartásba.
A hazánkba behozott vadászgörény származását a tenyésztési célú hasznosítás előtt honosíttatni kell a MaVOE Törzskönyvezési Bizottságánál.
A honosítás során a származási lap ellenőrzésre és lefordításra kerül, és tartalmát rögzítik a magyar vadászgörény-tenyésztők információs rendszerében. Ez a szervezet által vezetett törzskönyvbe való kerülés előfeltétele is.
2.4.2. Harmadik országból történő vadászgörény-behozatal esetén az alábbi állategészségügyi feltételeknek kell megfelelni: a vadászgörényt a szállításkor kísérnie kell útlevélnek (ha van az adott országban), a származási lapnak, valamint a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó állategészségügyi bizonyítványnak (tartalmaznia kell a szülőállatok ADV-tesztjének eredményét is, amennyiben az adott országban létezik ilyen teszt)
2.4.3. Olyan vadászgörények, melyeknek szülei a MaVOE tenyésztés engedélyét nem kapták meg és külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az Egyesület törzskönyvébe nem vehetők fel.
2.4.4. A külföldről vemhesen importált nőstényeknek az ellést követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az engedély megszerzéséig a kölykök származási lapot kaphatnak, de törzskönyvbe nem vehetők, így törzskönyvi kivonat nem adható ki nekik.
2.4.5. Importált hím esetében, ha az Európai Unió valamely országában (legalább) tenyészthető címet szerzett, azt az Egyesület elfogadja. Minden más esetben a MaVOE tenyészszemléjén szerzett „tenyésztésre javasolt” , „tenyészthető” vagy „ideiglenesen tenyésztésbe vehető” minősítés után lehet a hímet tenyésztésbe állítani.
2.4.6. Külföldi fedeztetésnél bejelentési kötelezettsége van a tenyésztőnek az Egyesület Tenyésztési Bizottsága felé az adott párosításról. Amennyiben a Bizottságnak indokolt kifogása nincs a szóban forgó párosítással szemben, azt megfelelőnek tartja, úgy az adott ország szabályai az irányadók.
3. A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai és az életteljesítmény
3.1. A hím vadászgörényeket az Egyesület által meghirdetett tenyészszemlén való „tenyésztésre javasolt”, „tenyészthető”, illetve „ideiglenesen tenyésztésbe vehető” minősítés megszerzése esetén legkorábban 8 hónaposan lehet tenyésztésbe venni, de a 10 hónapos kor javasolt, az állat érettségétől és kondíciójától függően.
3.2. A tenyészszemlén való részvétel alsó korhatára 6 hónap.
3.3. A nőstény vadászgörényeket az Egyesület által meghirdetett tenyészszemlén való „tenyésztésre javasolt”, „tenyészthető”, illetve „ideiglenesen tenyésztésbe vehető” minősítés megszerzése esetén, legkorábban 8 hónapos korukban lehet tenyésztésbe venni, de a 10 hónapos kor javasolt, az állat érettségétől és kondíciójától függően.
3.4. A nőstény legfeljebb 4 éves koráig vehet részt a tenyésztésben.
3.5. A nőstény élete folyamán maximum 4 almot nevelhet fel.
3.6. Egy nőstény 2 ellése között legalább 10 hónapnak kell eltelnie. Ettől eltérni kizárólag alomvesztés, vagy nagyon kis létszámú alom (legfeljebb 3 kölyök) esetén, a Tenyésztési Bizottság írásbeli engedélyével lehet, ellenkező esetben a született kölykök törzskönyvbe nem vehetők, származási lap nem adható ki nekik.
A tenyésztő köteles a nőstény két alom közti esetleges tüzelését elmulasztatni. (Javasolt: elkötött hímmel történő tüzelésmegszüntetés)
3.7. Ha egy alomban 10 kölyöknél több van, akkor a tenyésztő köteles vagy dajkagörényt használni, vagy a kölykök póttáplálásáról gondoskodni úgy, hogy az anya kondíciója ne romoljon és életét ne veszélyeztesse. Nagyszámú szaporulat esetén sem engedélyezett a kölykök elpusztítása.
3.8. Sérült, genetikailag terhelt utódok születése esetén a tenyésztőnek bejelentési kötelezettsége van a Tenyésztési Bizottság felé. Kizárólag állatorvosi beavatkozással szüntethető meg a beteg állat(ok) élete, amennyiben ez szükséges. A sérült utódok saját kezű elpusztítása tiltott (lásd: MaVOE Etikai szabályzat)
Amennyiben a szülőállatok a tenyésztésbe vétel minden feltételének megfeleltek, az utódok mégis sérültek lettek, a tenyésztő felelősségre nem vonandó, de a tenyészállatok további tenyésztése kizárólag a MaVOE Tenyésztési Bizottságával való konzultáció után lehetséges. (lásd: Etikai Szabályzat)
3.8.1. Genetikailag sérült, de életerős (pl. süket, csonka farkú, stb.) kölykök esetén is bejelentési kötelezettség áll fenn a Tenyésztési Bizottság felé.
3.8.2. A bejelentési kötelezettség nem genetikai eredetű sérülés és betegség esetében is fennáll.
3.9. Császármetszés után, vagy az ellés közben felmerült súlyos komplikációk előfordulása után a nőstényt ki kell vonni a tenyésztésből.
3.10. A szükséges feltételek teljesítése esetén a nőstény származási lapjára és a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzésre kerül az ellés dátuma, az utódszám, az alomhoz tartozó kölykök egyesületi nyilvántartási száma. A bejegyzést a MaVOE Törzskönyvezési Bizottsága végzi, a részükre a tenyésztő által megküldött alombejelentő nyomtatvány alapján.
3.11. A hím tenyészállat évenként legfeljebb 4 nősténnyel fedeztethető. További fedeztetések esetén az utódok minősége erősen lecsökkenhet, ami a magyar állományra nincs kedvező hatással, ezért ellenjavallt. Ilyen párosításokból származó kölykök törzskönyvbe nem vehetők, számukra származási lap nem adható ki
3.12. Egy hím egy napon két vagy több nősténnyel nem fedeztethető. Két fedezés között legalább 3 nap pihenőidőt kell biztosítani a hím számára. A tenyészidőszak alatt a tenyésztő köteles gondoskodni az állat jóléte felől, kiemelkedő táplálással, gondozással.
3.13. Hímeknél tenyésztésben tartási felső korhatár nincs, de legtöbb esetben 5 éves koruk után a hím vadászgörények utódnemzési képessége és az utódok minősége erősen lecsökkenhet, ezért ellenjavallt.
3.14. Kezdő hím az első évében (ez nem feltétlenül az 1 és 2 éves kora közti időszakra esik!) maximum három almot vállalhat. További párosításból kölykök nem vehetők törzskönyvbe. Amennyiben az utódvizsgálat során nem jelentkezik semmiféle örökletes terheltség egyik alomban sem , úgy a következő tenyészidényben a pároztatások száma 4-re növekedhet
3.15. A tenyésztő a tenyészállat elhullását köteles jelenteni a MaVOE Törzskönyvezési Bizottsága felé 8 napon belül, az elhullás dátumának, okának és pontos körülményeinek ismertetésével.
3.16. A tenyésztőnek tenyészállatai ivartalanításáról bejelentést kell tennie a Törzskönyvezési Bizottság felé, az ivartalanítás okának feltüntetésével.
4. Tenyészállatok minősítése
A tenyésztésbe vétel alapvető feltétele a tenyészszemlén „tenyésztésre javasolt”, „tenyészthető” vagy „ideiglenesen tenyésztésbe vehető” minősítés megszerzése.
4.1. A tenyészszemle minősítési rendszerét a MaVOE Tenyészszemle szabályzata tartalmazza.
4.2. Utódellenőrzés
Az alomellenőrzés során (mindenképpen a kölykök 8 hetes kora előtt) az alomellenőr megvizsgálja a kölykök arányosságát, alkatát, fejlettségét, hobbi célú tenyésztés esetén az emberhez való viszonyulását is (ne legyen kimondottan agresszív vagy láthatóan túl félénk)
Az alomellenőr a vizsgált kölyköket „megfelelő” vagy „nem megfelelő” minősítéssel látja el.
A „megfelelő” és „nem megfelelő” minősítéseket a Törzskönyvezési Bizottság feljegyzi mindkét szülőállat törzskönyvi lapjára.
Amennyiben egy hímnek vagy nősténynek az első tenyészidényében nincsenek kölykei (álvemhesség vagy eredménytelen fedezés), ezt az eredményt is fel kell jegyezni a tenyészállatok törzskönyvi lapjára.
4.2.1. Amennyiben a tenyésztő az adott tenyészállattól az állat második tenyészidényében sem tud utódot felmutatni, ajánlatos az adott vadászgörényt a tenyésztésből kivonni.
4.2.2. Amennyiben egy tenyészállatnak 2 különböző hímtől/nősténytől is születnek „nem megfelelő” minősítésű kölykei, az adott állatot haladéktalanul ki kell vonni a tenyésztésből.
5. Almonként törzskönyvezhető utódok száma
Az Egyesület minden egészséges, életképes vadászgörényt törzskönyvezhet, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a nőstény nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajkanőstény bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.
6. Fedeztetési bejelentő elutasítását maga után vonó párosítások
6.1. A fedeztetési bejelentő elutasítása automatikusan maga után vonja az alombejelentő nyomtatvány és a törzskönyvbe vétel elutasítását. Ilyen esetben származási lap sem adható ki. A MaVOE Etikai szabályzatában foglaltak alapján a tenyésztő ellen, amennyiben MAVOE tag, fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
6.2. Testvérek egymással történő és első fokú rokonok (apa-lánya , anya-fia) párosítása esetén a fedeztetési bejelentő elutasítandó.
6.3. Másod- vagy harmadfokú rokonok közti párosításról fedeztetési bejelentő elfogadása kizárólag a Tenyésztési Bizottság előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben.
Írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni, legalább 30 nappal a fedeztetés tervezett időpontja előtt.
Ilyen párosítások: apa és unoka vagy dédunoka,
anya és unoka vagy dédunoka, illetve ezen ősi soroknak megfelelő rokonsági fokok.
6.4. Az ajánlott tenyésztési mód az idegentenyésztés (egymással rokonságban nem álló állatok párosítása), az esetleges genetikai defektusok fokozott előfordulási lehetőségének elkerülése érdekében.
6.5. Amennyiben a két tenyészállat felmenői között található közös ős, annak legalább a 4. ősi sorban (vagy annál magasabb számúban) kell lennie, azaz a görény 16 ükszülője közül kettő lehet azonos. Egynél több közös ős előfordulása esetén a fedeztetési bejelentő elutasítandó.
6.6. A vadgörényen, ill. a prémgörényen kívül más menyétfélékkel történő pároztatásról benyújtott fedeztetési bejelentő elutasítandó.
6.7. A védett menyétfélékkel történő párosítást a magyar állam törvényben tiltja.
7. Mustela putorius-szal történő keresztezés
Vadászati célra tartott tenyészállatoknál engedélyezett a vadvér bevitele, a vadászathoz elengedhetetlen jó tulajdonságok megőrzése érdekében.
A házikedvenc célú tenyésztésre engedélyezett a prémgörénnyel való keresztezés. Ez vadászati célra történő tenyésztéshez nem ajánlott, mivel az utódok nagy testmérete alkalmatlanná teszi őket a munkacélú felhasználásra.
7.1. Vadgörény-vadászgörény és vadgörény-„½ vadászgörény” (azaz az egyik szülő vadgörény, másik vadászgörény) párosításból származó kölyköket törzskönyvbe venni és részükre származási lapot kiállítani nem áll az Egyesület módjában, mivel nem tekinthetők vadászgörénynek.
7.2. Az összességében ¼ vadvérű görény vadászgörényként már törzskönyvezhető.
7.3. Amennyiben a tenyésztő hobbi célra szeretne adni vadvérű kölyköt, köteles meggyőződnie a leendő tulajdonos alkalmasságáról és részletes tájékoztatást kell adnia a kölyökkel kapcsolatban esetlegesen felmerülő minden problémáról. Kezdő görénytartók számára az ¼ vagy annál nagyobb arányban vadvérű görények ellenjavalltak.
7.4. Prémgörény-vadászgörény és prémgörény – „½ vadászgörény” (azaz az egyik szülő prémgörény, a másik vadászgörény) párosításból származó kölyköket törzskönyvbe venni és részükre származási lapot kiállítani nem áll az Egyesület módjában, mivel nem tekinthetők vadászgörénynek.
7.5. Az összességében ¼ prémvérű görény vadászgörényként már törzskönyvezhető.
8. Angóra vadászgörénnyel való párosítások
Az angóra nőstények tenyésztésbe vétele nem ajánlott, a nem kielégítő (mennyiségileg és minőségileg sem) tejtermelésük miatt. Tenyésztésük csak akkor lehetséges, ha az angóra nőstény pároztatásával egyidejűleg, vagy legfeljebb 4 nappal előtte egy rövidszőrű vagy félangóra nőstény is pároztatva van, amely dajkaanyaként igénybe vehető lesz, lehetőség szerint az angóra nősténnyel teljesen össze legyen szoktatva. Mivel az anyatej összetétele és a csecsbimbók mérete a kölykök fejlődésével változik, egy 10 napos kölyköket nevelő anyaállat már semmiképpen sem alkalmas újszülöttek táplálására.
Angóra kölykök kitenyésztéséhez ajánlott félangóra nőstény párosítása angóra vagy félangóra hímmel (ezekből a párosításokból nem kizárólag angóra kölykök születnek!)
8.1. Angóra nőstény fedeztetési bejelentője kizárólag egy félangóra vagy rövidszőrű nőstény fedeztetési bejelentőjének egyidejű beadásával fogadható el. A leendő dajkaanya legfeljebb 4 nappal előbb lehet fedeztetve, mint az angóra nőstény, de egy nappal sem később. Ettől eltérő esetben a fedeztetési bejelentő elutasítandó.
9. Fedeztetés feltételei
9.1. A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek meggyőződni arról, hogy a jelen Tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a pároztatni kívánt egyedek megfeleljenek.
9.2. A pároztatást a MaVOE törzskönyvi nyilvántartója számára 8 napon belül a nőstény tulajdonosa jelenti be. Az ide vonatkozó, fedeztetési bejelentő formanyomtatványt ki kell tölteni a szükséges adatokkal.
9.3. A nőstény tulajdonosának lehetősége van Tervezett fedeztetési bejelentő benyújtására, min. 30 nappal a fedeztetés tervezett időpontja előtt, amennyiben nem bizonyos benne, hogy a leendő kölykök törzskönyvezhetők lesznek-e.
9.4. Angóra nőstény fedeztetési bejelentője kizárólag a kijelölt dajkaanya fedeztetési bejelentőjével együtt fogadható el, a 8.1. pontban leírtak szerint.
9.5. Ha a nőstény nem vemhesült vagy álvemhes lett, azt az egyesület Tenyésztési Bizottságával közölni kell. Újabb pároztatásról új fedeztetési bejelentő benyújtása szükséges, akkor is, ha a hozzá párosított hím ugyanaz.
9.6. Egy nőstényt egy tüzelési ciklus alatt csak egy hímmel lehet pároztatni.
9.7. Az átmenetileg az országban tartózkodó fedezőhímek esetében a fedeztetési bejelentő nyomtatványon a hím csip számát és amennyiben van, törzskönyvi számát is fel kell tüntetni, valamint származási lapját és egészségügyi igazolását (tartalmaznia kell az ADV-tesztjének eredményét) is csatolni kell. Ezzel a hím a MaVOE nyilvántartásába kerül.
9.8. A beérkezett fedeztetésre vonatkozó dokumentumok azonnal számítógépes nyilvántartásba kerülnek az Egyesület központi adatbankjában.
10. Alombejelentés
10.1. Az alombejelentés elfogadásának előfeltétele az elfogadott fedeztetési bejelentő.
10.2. Az alombejelentő elfogadása nem vonja automatikusan maga után a törzskönyvbe kerülést, ugyanakkor előfeltétele annak.
10.3. Az alombejelentő nyomtatványt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie.
10.4. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök négy hetes koráig kell az Egyesület Törzskönyvezési Bizottságához eljuttatni.
10.5. A benyújtott alombejelentőket a MaVOE részéről az ezzel a céllal megbízott személy leellenőrzi
10.6. Amennyiben a beadott alombejelentőben formai vagy tartalmi hiányosságok vannak, esetleg a szülők, vagy azok valamelyik tagja részéről hiányoznak a tenyésztésbe állítás feltételeit igazoló bizonyítványok, igazolások, úgy a Törzskönyvezési Bizottság haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a tenyésztővel a hiányosságok kiküszöbölése, pótlása végett.
11. Alomellenőrzés
Célja, a csipezés kötelező bevezetése után az almok megtekintése, a tenyésztők, különösképpen a kezdők segítése, tanácsokkal való ellátása, a hazai állomány alakulásának folyamatos nyomon követése, jelentése a szervezet felé, hogy döntéseit alapos mérlegelés és a felhalmozott tapasztalatok szerint hozhassa meg.
Nem célja a tenyésztői döntés befolyásolása, a tenyésztő felelősségének átvállalása, annak felesleges zaklatása. Az alomellenőrt személyes érdekei, esetleges ellenérzései munkája során nem vezérelhetik.
11.1. Az alomellenőrzés 2008. szeptember 1.-től szúrópróbaszerűen, a szervezet utasítására vagy a tenyésztő kérésére bármikor történhet. A szervezet utasítására történő alomellenőrzés költségeit az Egyesület viseli, a tenyésztő kérésére történő ellenőrzés esetén a tenyésztő.
11.2. Az alomellenőrzést a kölykök 4 és 7 hetes kora között kell elvégezni.
11.3. Az alomellenőrnek nincs kötelező érvényű döntési joga, a tenyésztőnek tanácsot adhat, tapasztalatairól feljegyzést készít, melynek egy példányát a tenyésztőnek, egy példányát a Tenyésztési Bizottság részére átad, egy példányt saját maga őriz meg.
11.4. Az alomellenőr a MaVOE részéről történő kijelölésének szempontja, hogy az adott tenyésztő maximum 50 km-es körzetében éljen, minimalizálva ezzel a költségeket.
11.5. Az Egyesület nem köteles az alomellenőr személyét előre megnevezni, de az ellenőrzés időpontját a tenyésztővel előzetesen egyeztetnie kell.
11.6. Amennyiben a tenyésztő a kölykök 7 hetes koráig nem biztosít lehetőséget az alom megtekintésére, a kölykök törzskönyvbe nem vehetők, részükre származási lap nem állítható ki és a tenyésztő ellen fegyelmi eljárást kell indítani.
11.7. A tenyésztőnek joga van –saját költségén- újabb ellenőrzést kérni, ha valamilyen kifogása van alomellenőrrel vagy az általa végzett munkával kapcsolatban.
11.8. A MaVOE az alomellenőri feljegyzés alapján megtagadhatja a származási lap vagy törzskönyvi kivonat kiadását.
12. A vadászgörények egyedi megjelölése és nyilvántartása
Egyedi és megbízható megjelölés, azaz azonosíthatóság nélkül komoly tenyésztői munka elképzelhetetlen. A törvények, rendeletek betartatásának is alapvető feltétele az állatok megbízható egyedi megjelölése.
12.1. A született kölyköket azonosító csippel kell ellátni 6 hetes korukban, de legkésőbb eladásuk előtt. A csip beültetésének elvégeztetése a nőstény tulajdonosának a feladata, a beültetéssel járó költségeket a nőstény tulajdonosa állja.
12.2. A csipezés a származási lapok kiadásának és a törzskönyvbe kerülésnek elengedhetetlen követelménye. Megtörténtét a tenyésztőnek bejelentőlapon ( Csipezés bejelentő nyomtatvány) kell igazolnia a MaVOE Törzskönyvezési Bizottsága felé
12.3. A beérkezett csipezés bejelentő nyomtatvány adatait a MaVOE Törzskönyvezési Bizottsága a már korábban beérkezett alombejelentőn rögzíti, a nyomtatvány beérkezésétől számított 2 munkanapon belül.
12.4. A csip beültetését a Magyar Állatorvosi Kamara által regisztrált, mikrocsip beültetésére engedéllyel rendelkező állatorvos végezheti el.
12.5. Amennyiben a tenyészállat külföldi csippel rendelkezik, úgy honosítás után a MaVOE az állatot elfogadottnak tekinti.
12.6. Megfelelő egyedi jelölés (mikrocsip) hiányában az adott vadászgörény tenyészszemlén nem vehet részt.
12.7. A mikrocsip megléte nem vonja maga után automatikusan az állat tenyészthetőségének elismerését. A hazai és külföldi csippel ellátott tenyészállatoknak a MaVOE által meghirdetett tenyészszemlén egyaránt meg kell felelniük az egyéb követelményeknek.
12.8. Amennyiben a csipezés megtörtént, de az alomellenőrzés során a kölyköknél genetikai, születési rendellenességet vagy valamilyen tenyésztési kihágást észlelnek, úgy az alom nem törzskönyvezhető.
12.9. Az alom eladása után a tenyésztő köteles bejelentést tenni a kölykök új tulajdonosának adatairól, hogy a szervezet a későbbiekben az állatok hovatartozását ellenőrizni, illetve egyesületi nyilvántartásában rögzíteni tudja. A tenyésztőnek tájékoztatni kell a vevőt erről az adatszolgáltatási kötelezettségéről.
13. Származási lap és törzskönyvi kivonat kiváltása, menete
A származási lap és a törzskönyvi kivonat kötelező tartalma:
- tenyésztői szervezet neve, címe, elérhetőségei, emblémája
- az Elnök vagy aláírásra jogosult más személy aláírása (nem másolat!)
- Egyesület pecsétje
13.1. A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza:
- tenyésztő adatai
- tenyészet adatai
- szülőállatok adatai
- alom adatai
- adott vadászgörény adatai (lásd a 14.4.1. pontot)
13.2. A törzskönyvi kivonat az alábbi adatokat tartalmazza:
- tenyésztő adatai
- tenyészet adatai
- szülőállatok adatai, életteljesítményük
- minden ismert felmenő adatai (lásd a 14.4.2. pontot)
- alom adatai
- adott vadászgörény adatai, ha van, életteljesítménye
13.3. A származási lap vagy törzskönyvi kivonat kiadásának feltétele, hogy mindkét szülő regisztrált legyen a szervezet által. A szülők tenyészthetőségének bizonyítottnak kell lennie.
13.4. Amennyiben a szülők, vagy azok valamelyike nem rendelkezik a tenyésztésbe állítás feltételeivel, és erről a Törzskönyvezési Bizottság minden kétséget kizáróan megbizonyosodott, úgy az alombejelentőre a „származási lap / TK kivonat nem adható ki” megjegyzést teszi.
13.5. A származási lap vagy törzskönyvi kivonat kiadásának további alapfeltétele az elfogadott alombejelentő és a beérkezett csipezés bejelentő.
13.6. Elfogadott alombejelentés esetén, és a beérkezett csipezés bejelentő alapján a Törzskönyvezési Bizottság az alombejelentőre a „származási lap / TK kivonat kiadható” megjegyzést teszi.
13.7. A származási lap vagy törzskönyvi kivonat díjának befizetésétől számított 3 munkanapon belül az Egyesület postázza az igénylő részére a kiváltott származási lapot / törzskönyvi kivonatot.
14. Törzskönyvezés
14.1 A vadászgörények házi törzskönyvezését a MaVOE Törzskönyvezési Bizottsága végzi. A törzskönyvezés célja a magyar tenyészállomány felmérése, nyomon követése, szelekciója, a fajta nemesítése érdekében.
A törzskönyvezés célja továbbá az öröklődő értékmérő tulajdonságok és az ezek kialakításában szerepet játszó tényezők nyilvántartása.
14.2. A törzskönyv egy számítógépes adatbázis, melynek tartalmát évente mobil adathordozóra (pl. CD-ROM) le kell menteni
14.3. Törzskönyvbe minden olyan vadászgörény felvehető, amely egyedi azonosító mikrocsippel és legalább első ősi sorig (azaz szülők) ismert felmenőkkel rendelkezik és kizáró ok nem merül fel vele kapcsolatban
14.4. A törzskönyv kötelező tartalma
A törzskönyvezés általános szabályai szerint a Törzskönyvnek tartalmaznia kell a tenyésztő szervezet megnevezését, címét, székhelyét, a törzskönyvezési jogviszony kezdetét. Továbbá tartalmazza a fajta egyedeinek származási, egyedi azonosítási, teljesítmény- és tenyészértékének adatait, tulajdonlási jogviszonyait.
14.4.1. A vadászgörény azonosító adatai
- Kennel és hívóneve
- Születési időpontja
- Egyedi azonosító jele (csip szám)
- Ivara
- Színezete
- Mintázata
- Szőrzetének típusa
- MaVOE nyilvántartási száma (négy számjegy/évszám)
- Házi törzskönyvi azonosító száma (MTK+5 számjegy)
- Alomtestvéreinek neve, ivara, színezete, mintázata, szőrzetének típusa, valamint nyilvántartási és törzskönyvi számuk
14.4.2. Származási adatok
Rokontenyésztettségi fokok
Az adott állat rokontenyésztettségi fokának ismertetése, lehetőleg 5 generációra visszamenőleg
A vadászgörény felmenőinek adatai
- Kennel és hívóneve
- Születési időpontja
- Egyedi azonosító jele (csip szám)
- Ivara
- Színezete
- Mintázata
- Szőrzetének típusa
- MaVOE nyilvántartási száma (négy számjegy/évszám)
- Házi törzskönyvi azonosító száma (MTK+5 számjegy)
- Alomtestvéreinek neve, ivara, színezete, mintázata, szőrzetének típusa, valamint nyilvántartási és törzskönyvi számuk
14.4.3. Tenyészszemle adatok
- szemle időpontja és helyszíne
- megszerzett minősítés
- „ideiglenesen tenyésztésbe vehető” és „tenyésztésbe nem vehető” minősítések esetén részletes indoklás
- szemlebíró(k) neve
- ismételt tenyészszemle esetén a második szemle eredményit az első elé kell helyezni.
14.4.4. Tenyésztési adatok
Hímek esetében:
- fedeztetések időpontjai, a nőstények nevei és törzskönyvi számai
- almok adatai (élve- és halvaszületések, utódok száma, színe, mintázata, bundatípusa)
- ismert öröklődő betegségek és azok átörökítése
- vélhetően genetikai eredetű rendellenességek
- kívánatos anatómiai és jellembeli tulajdonságok és azok átörökítése
Nőstények esetében:
- fedeztetések időpontjai, a hímek nevei és törzskönyvi számai
- ellések időpontjai és körülményei
- almok adatai (élve- és halvaszületések, utódok száma, színe, mintázata, bundatípusa, nevelőképesség (utódok száma 5 hetes korban)
- ismert öröklődő betegségek és azok átörökítése
- vélhetően genetikai eredetű rendellenességek
- kívánatos anatómiai és jellembeli tulajdonságok és azok átörökítése
14.4.5. Technikai adatok
- tenyésztő és tulajdonos neve, címe, ha van, MaVOE tagsági száma
- kiállított igazolások és másolatok dátuma és sorszáma
15. Kennel-nevek , kennelnév-védelem
15.1. A kennel-név a vadászgörény családneve. Minden kennel-névnek írott és kiejtett formában különböznie kell a már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általuk tenyésztett egyedet ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel-név nem átruházható, kivéve örökösödést családtagok között. Amennyiben a kennel-név tulajdonosa elhalálozik és örökös nem jelentkezik átírásra, 5 év elteltével a kennel-név védettsége megszűnik.
15.2. Az importált egyedek nevét a saját kennel-névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel-nevek szigorúan személyesek.
15.3. A kennel-nevet az első alom bejelentése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az Egyesületnél igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyagot (Tenyésztési és Etikai szabályzatot, stb.) kell biztosítani.
Igénylését egyidejűleg továbbítják az Elnökséghez, melynek kijelölt tagja(i) ellenőrzi(k) a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok megfelelnek-e a tenyésztési szabályzatban leírtaknak. Pozitív esetben a kennel-név védetté válik.
Az igényelt kennel-nevet az Egyesület hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni és a fellebbezési határidő leteltével (a nyilvánosságra hozatal utáni hónap vége), és a védelmi díj befizetése után a kennel-név végérvényesen védetté válik.
15.4. A kennel-nevek védelmi díja a MaVOE Elnöksége 2008. márc. 28-i határozata alapján 10.000, azaz tízezer forint.
15.5. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre. A kennel-ellenőrzéseket a MaVOE elnökségi tagjai, vagy a Tenyésztési Bizottság által kijelölt tenyésztési felelősök végzik.
15.6. Ha a tenyészállatok több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek.
16. Szankciók, szabálysértések
Az Egyesület minden tagja köteles a jelen Tenyésztési és Törzskönyvezési Szabályzattal kapcsolatos szabálysértésekről a Törzskönyvezési Bizottság valamely tagját értesíteni. A törzskönyvezési szabályok, az Elnökség és a Törzskönyvezési Bizottság rendeletei és döntései ellenében elkövetett szabálysértések figyelmeztetést, büntetési díjat, vagy a törzskönyv zárolását vonhatja maga után.
A felmerült eseteket az Egyesület Elnöksége bírálja el. Büntetési mód lehet szakmai vétségek esetén az alom törzskönyvezésének megtagadása, vagy annak megemelt díjakkal való elvégzése is. A tenyésztő Egyesületből való kizárása is végrehajtható abban az esetben, ha fontos tenyésztési szabályok ellen durva szabálysértés, vagy aljas módon elkövetett szabálysértés, vagy ha az egészséges, tervszerű tenyésztés, mint alapelv ellen való sérelem történt
17. Záró rendelkezések
17.1. Jelen szabályzat rendelkezéseitől a MaVOE előre nem látható okból, indokolt esetben eltekinthet, a tenyésztő írásbeli kérelmére egyedi engedélyt adhat. Csak írásban történhet, alaposan megindokolva az egyedi engedély kiadásának szükségességét. Az egyedi engedély 5 évig nem selejtezhető.
17.2. Jelen szabályzat hatálybalépésének dátuma - kivéve jelen szabályzatban külön megjelölt határidőket – 2008. március 28.
